Lunar Eclipse 6.fejezet

Sziasztok!Most én(Chinty) hoztam nektek egy fejit.A komi határ:15 megjegyzést.Mivel ha jól nézem 31 rendszeres olvasónk van!Amit nagyon köszönöm!Jó olvasást

6.fejezet Egy szerelem kezdete?

(Bella szemszöge)

Edward nem mondott semmit csak közel jött hozzám, arcán egy torz maszk volt.Szemeiből áradt a felém irányuló hatalmas harag és kétségbeesés.Iránta táplált hatalmas dühöm csak fokozódott.Nem halott még a kopogásról?Egyáltalán halott már az illemről.
-Hallottál már a kopogásról?-kérdeztem gúnyosan.

-Képzeld halottam!-morogta nekem kétségbeesett hanggal.
-Akkor ha megbocsátasz, szeretnék átöltözni!-mondtam.
-Nekem el kell mondanom valamit!-mondta és arany színű szemei ismét tiszták voltak.Egyre csak közeledett felém, már csak 2 mm-er választott el minket egymástól és mégis olyan hosszú volt a köztünk lévő távolság.-Sajnálom hogy megcsókoltalak, akaratod ellenére!
-Engem nem a csók zaklatott fel!-mondtam ki az igazságot.
-Akkor miért voltál lenn olyan igazságtalan?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Igazságtalan?Még azt mered mondani hogy én voltam igazságtalan amikor te megcsókoltál aztán csak úgy elmész?-kérdezte idegesen és biztosra veszem ha lehetne már lángolna a fejem.Az eszem szerint legszívesebben felpofoztam volna, de a szívem -ami már évek óta egy jár tömb-iránta sóvárgott.Mondtam volna hogy hallani sem akarok róla soha többet, de akkor saját magamnak hazudtam volna.
-Nagyon kedvellek, Bella!-nyögött fel tehetetlenül.-Ezért csókoltalak meg, és azt hittem talán te máshogy vélekedsz rólam.Ezért mentem ki a szobádból és mentem Jasperékhez!

-Én is kedvellek!-mintha egy nagy teher zuhant volna le rólam amikor kimondtam.Elmosolyodott és közelebb jött, sokkal-sokkal közelebb.-De ez nem változtat azon hogy csak úgy elmentél miután megcsókoltál!

-Tényleg nem, és nagyon sajnálom!-mondta szomorúan.-Mi mást mondhatnék?

-Semmit!-suttogtam.

Tisztában voltam azzal hogy köztem és Edward közt nem lehet semmi.Apám első dolga lenne megöletni, akkor is ha ezzel felrúg egy fontos barátságot a Cullenekkel.De mégis, Edward nagyon közel állt a szívemhez és képtelen vagyok neki ellen állni.

-Kérlek menny ki!-mondtam kissé kedv vesztve.Ha most szívem lenne biztos összetört volna. Ha most tudnék sírni, már patakokban jönnének a könnyeim.Szerelmes vagyok, talán?Ezért fáj annyira hogy el kell váljak Edwardtól és a felém sugallt érzéseitől.Habár még egy ideig egy házban leszünk, kerülnöm kell!

-De Bella!-mondta d leintettem.

-Szeretnék átöltözni!-mondtam.

-Nem menyek ki amíg el nem mondod mi a baj?-mondta.-Mi t9rtént?Az előbb még,...Annyira... kiszámíthatatlan vagy Bella!

-Ez talán igaz!-mondtam.-De ha nem mész ki akkor én magam foglak kilögdösni az ajtón!

Ismét közelebb jött hozzám és mit sem töródve védekezésemmel megcsókolt.Ajkait gyengéden az enyémre tapasztotta és ott tartotta várva arra hogy visszacsókoljak.Nem volt erőm arra hogy ne tegyem meg.Ajkaim szétnyíltak és beengedtem Edward nyelvét a számba.Kezeimet görcsösen felálló hajába túrtam, míg az Ő kezei a derekamra csúsztak.Mindig azt szokták mondani az első csóknál nincs jobb.Hát ez ezerszer jobb volt és ez nem egy pillanatig tartott.Kőkemény teste az enyémnek nyomódott így tartva a rajtam lévő kissé vizes törölközőt.Mézédes ajkai kényeztették ajkaimat, míg nyelve szenvedélyes táncot járt az enyémmel.Habár tudtam nem alkalmas a pillanat és nem szabadna tennem, mégsem tudtam mit csinálni a feltörő érzelmeimmel amik most cserben hagytak.Már azt sem tudtam volna meggátolni ha itt és most magáévá tesz.Talán ez mégis a szerelem lenne?szerelmes lennék?Nem tudom biztosra hiszen soha ez előtt nem éreztem még ilyen intenzív vágyakozást egy férfi iránt.

Kényes nyögés jött fel belőlem amikor Edward keze a fenekemre siklott majd a combomra.Lábaimat automatikusan a dereka köré csavartam és csókoltam tovább.Vámpírok vagyunk akiknek nem szükséges a levegő vétel.Mégis amikor egy kis időre elszakadtunk egymástól mélyeket lélegeztünk.Megszólalni sem tudtam annyira szükségem volt az emberi oxigénre.

-Fontos vagy nekem,Bella!-mondta.-Érted már?

-Igen!-suttogtam.Fejemet Edward nyakához nyomtam és lágy csókokkal borítottam be, azt a pontot.Edward ölében voltam aki nem régiben a falnak dönt és úgy tartott.Lány kezei simogatták csupasz hátamat, amit a törölköző nem takart.-Nekem is fontos vagy!-mondtam ki végül az igazságot ami már rég a szívemet nyomta.Erre csak még szorosabban ölelt magához én pedig a testéhez simultam.Mindta pont nekem tervezték volna Edward karját.

-Szeretném ha tudnád, hogy ilyet még soha sem éreztem!-mondta.-Nem tudom még ésszerűen kezelni és amikor megcsókoltalak megijedtem!De ez ne gátoljon téged!És ne legyél rám mérges!

-Nem haragszom!-mondtam, bár haragudtam most hogy tisztáztuk nem.-Örülők hogy nem azért mentél ki a szobából mert megbántad hogy megcsókoltál!

-Dehogy bántam meg!Az volt a legésszerűbb és legjobb dolog amit egész életemben/létezésemben tettem!-lehelte felső ajkamra.Ismét megcsókolt volna amikor halk kopogásra lettünk figyelmesek és mind a ketten összerezzentünk.

-Bella visszajöttem!-halottam meg Dimitri hangját.tudtam hogy Edward bajban lesz ha Dimitri meglátja.

-El kell bújnod itt!-suttogta felébe.-Amíg nem sikerül leráznom!

-De utána újra beszélhetünk?-kérdezte Ő is halkan.

-Majd még meglátjuk!-mondtam.Szerettem volna köszönteni a fiúkat és egy kicsit Dimitrivel lenni.De örültem volna ha egy kicsit Edwardal is maradhatok.-Csak előtte szeretnék egy kicsit velük lenni!

-Rendben!-mondta szomorúan ami a szívembe mart.-Csak intézd úgy hogy kissuranhassak!

-Köszönöm!-mondtam majd a köntösömért nyúltam, hiszen mégsem mehettem ki így.Számomra már az is nagyon zavaró volt hogy Edward így látott.És akkor eszembe jutott hogy az ablakon is kimehet, de mire hátra néztem már eltűnt.Az ablak nyitva volt.Lehet hogy megbántottam? Végülis én is ezt az ötletet akartam megosztani vele.Kiléptem immár köntösben és Dimitri döbbent szemeivel találtam szembe magam.

-Annyira sajnálom, talán megzavartalak?-kérdezte.

-Nem dehogy!-mondtam.-Annyira örülök hogy látlak titeket!-megöleltem Dimitrit aki egy puszit nyomott az arcomra.Hátul Felix mosolyogva figyelt minket.

-Nekem nemsokára mennem kell!-mondta.

-Jah, a szerelme már várja!-heccelte Dimitri.

-Maradj már!-böktem meg.Majd megöleltem Felixet.-Nagyon gratulálok nektek!Chelsea mindent elmondott!

-Köszönjük!-mondta.Majd megpuszilt és elbúcsúzott.-Aztán ne maradj sokáig Dimitri!

Miután elment kettesben maradtunk az én legjobb barátommal aki már nagyon hiányzott nekem.El sem tudja képzelni mennyire.Sokat beszélgettünk arról mi is történt amíg én távol voltam.Habár telefonon mindig megbeszéljük.Amikor az ölébe kerültem teljesen magával ragadott arceszének mámorító illata.Bár Edward illata és kisugárzása jobban hozzám szokott.

-A néger vámpírral kapcsolatba pedig jól döntöttél!-mondta.-Ne terheld magad ilyenekkel!

-Tudom hogy jól cselekedtem, csak épp azt nem hogy miért kell mindenkinek rossznak lennie?-kérdeztem.-Miért kell minden vámpírnak embert ölnie?

-Ez a túlélésünket jelenti!-mondta komoran.

-De te is tudod hogy a Cullenek, nem ölnek embert mert állatokkal táplálkoznak!-mondtam.

-Akkor miért kérdezted azt:Hogy miért mindenki?Amikor itt van az orrod előtt az hogy nem mindenki...-mondta.-Valaki már természetből gyilkol!Ahogy mi is, Bella!

-Nem!-morogtam majd kibújtam az öléből.-És soha többet nem akarok embert ölni!

-Akkor mégis hogy akarsz királynő lenni?-kérdezte.

- Azt sem tudom hogy az-e akarok lenni!-mondtam dühösen.

-Ahh, kicsit Bella...-sima kezét az arcomra tette és ott tartotta egy ideig ami nagyon jól esett.Egy pillanatra még a szememet is becsuktam.-Miért van úgy ha valaki megismeri a Cullen családot máris ember párti lesz?

-Nem az Ő hibájuk!-néztem rá.-Egyszerűen fáj hogy embert ölök.Az eddig megölt emberek arca mindig előttem lebeg amikor egyedül vagyok!Néha már annyira félek ettől!-nyögtem fel.Dimitri ajkait elhagyta egy Francba- szó majd kitárta a karját és mához ölelt.

-Megérteni nem tudlak!-mondta majd belepuszilt a hajamba.-De veled maradhatok hogy enyhitsem!

Először nem tudtam miről beszél, viszont amikor egy puszit nyomott az államra megijedtem.Mégsem toltam el magamtól, hiszen nem tudhattam milyen szándékkal tette.Talán csak azért mert szeret és meg akar óvni.Vagy azért mert szerelmes belém.......