Lunar Eclipse 2.fejezet

Sziasztok!Meghoztam a következő fejezetet (Chinty).Ilyen fajta írásmodot biztos nem olvastatok még tölem, de próbáltam Waneeey stilusával tömöriteni.Négyszer kezdtem neki, az első túlságosan olyan volt mint az enyém-látszott rajta hogy én íróm.A második érthetetlen volt a harmadikkal eggyüt.Ez a negyedik variáció, és majd eldöntitek hogy jó-e vagy sem.De biztosak lehettek abban hogy egy cseppet sem fog hasonlitanin a tölem megszokott írásmodhoz.Az enyém és Waneeey keveréke.Millió csók Chinty és Waneeey

2.fejezet Elvarázsolva

Edward szemszög

-Mennyünk!-mondta Bella.Még mindig tátott szájjal figyeltem milyen szép is.Nincsenek szépségére elég érett szavak, amiket jelenesetben mondhatnék.Lehajtott fejjel kullogtam és csak reménykedhettem hogy hamar haza érek/érünk.

Az autoban haza felé csak Alice kis csiripelését lehetett hallani, kezdtem azt hinni hogy soha sem haggya abba.Mindeközben próbáltam Bella gondolatai közt olvasni ami elég nehezen ment.Mindig mikor megpróbáltam,egy falba ütköztem, egy erős pajzsba.Biztosra vettem hogy ez amolyan képeség.Már halottam erről Carlise-től.A Volturiak között egy Renata nevű nőnek egy pajzs van az elmélyében.Lehetséges hogy Bellának is ilyenfajta képesége lenne?Az én gondolatolvasos képeségem az Ő pajzsa ellen.Vajon melyikünk nyerene?

-Bella milyen képeséged van?-kérdezte Jasper azt a kérdést amire én is kiváncsi voltam, de fejben már lefutottam.-Ha csak nem veszed tolakodásnak...

-Nem, dehogy!-válaszolta kedves bársonyos hangon.-Pajzsot tudok kivonni az elmémből és nem csak magamat tudoom ezzel megvédeni.

-Ha mondjuk, használnád Jasperen a pajzsot, akkor én nem látnék a gondolatai közé?-most először szólaltam meg igazán.De meg is bántam mert Bella rám nézett.A kocsiban négyen ültünk.Alice és Jasper elöl, Bella és én hátul tartva a köztünk lévő távolságot.Mögöttünk Carlise vezetett.Vörös szemei az enyémbe furodott, ismét elvesztem bennük.Nem mindha először néznék nem vega vámpírok szemébe, de ez mégis más volt.

-Nem!-válaszolta.-Te vagy a gondolat olvasó...-hirtelen elmosolyodott és nekem kedvem lett volna megölelni öt.Olyan szép, hogy ha kell 100 éhező vámpír közé vetném magam, csak ne tünyön el az életemből.

-Olyan szép vagy...-csuszott ki a számon.Alice magában kuncogott,Jasper pedig egy hatalmas idiotának tartott gondolatban, pont mint én magam.Hogy lehettem ilyen idiota?

-ŐŐŐŐ...kösz.-motyogta kissé zavartan majd elfordult.Nem is bántam, ha tovább nézem csak rosszabb.
,,-Ne bánkodj, lesz még jobb is,,-Jasper.-,,Ha gondolod elmehetünk eggyüt vadászni,,
-Igen, mennyünk!-válaszoltam hangosan mire Bella ismét rámnézett, de mit sem törödve a szemkontaktussal elfordultam tőle.Valami vonzott benne és pont ezt próbáltam gátolni valahogy.Amint haza értünk Jasper és én bejelentüttük hogy vadászni megyünk.Már Forks határain túl voltunk amiért Jasper megszolalt.
-Tetszik neked!-felnevettem.
-Ennyire látszik?-bolintott mosolyogva.
-Nem lepödtem meg amikor azt mondtad szép, de szerintem magadba kellet volna tartanod.-felhuzott szemöldökkel néztem rá, ezért folytatta.-Nem meglepetséget, hanem örömöt érzett amikor ezt mondtad.De szerintem ez még túl korai.Elöször simerd meg!
-Igazad van!-mosolyogtam rá fogadott bátyámra.
-Érzem amit te, és azt is amit Ő.-na ne mond.-Szólok gondolatban ha  változást észlelek.De most vadászunk mert teli hassal jobban fog menni minden!
-Igaz!-helyeseltem.Nem beszéltünk többet már vadásztunk is.Át adtam magam a környezetnek és minden erőmmel azon voltam hogyha csak egy kicsit is, de elfelejtsem Isabella Volturit.

Bella szemszöge

Épp hogy csak megérkeztünk amikor Edward és Jasper bejelentették hogy vadászni mennek.Még a házba se jöttek be, nagyon sietős lehetett.Amikor beléptünk a nagy épületbe honvágyam támadt.Azt hiszem Dimitri hiányzott a legjobban.Bár mindenki máshogy hiányzott.
-Nagyon szép a ház!-mosolyogtam Esmére akinek felragyogott az arca.A napalit fehér és kék árnyalat fedte.A fal a kő és a laminált padló és a bútorok egyharmada fehér volt, a többi kék.Bár még csak a nappalinál jártunk máris elvarázsolt engem a ház.Minden olyan otthonos volt, Volterrai otthonom ehhez képest egy kísértet kastély.Mosolyogva néztem körül és megakadt a szemem egy csiga lépcsőn ami ezüst színű markolat ékeskedett.Nem épp emberi tempóban mentem és fogtam meg.
-Felvisszük a csomagjaid a szobádba!-mondta Carlise és felment a csomagjaimmal.Esme amikor elment mellet megcirógatta az arcomat és megkért kövessem.Alice-val az oldalamon mentem fel az emeletre és léptem be a saját külön járatú szobámba ami néhány hónapig csak az én birodalmam lesz.Nagy kő esett le a szívemről amikor megláttam a szobámat.Arany szín keveredett a narancssárgával.A szobám közepén egy kétszemélyes franciaágy helyezkedett el.Nekem soha nem is kellet több.De nem csak az volt a szobámban, egy asztal,rajta tűlör egy zenelejátszó Tv-vel.Nagy meglepetésemre szekrény helyett egy ajtó volt a szobámba.Volt egy két sejtésem afelől mi lehet az.De még gondolni is rettentő volt rá.
-Szekrény helyett, gardrób!-világosított fel Alice.-Úgy gondoltam nem csak a ruháidnak,de a vásárolt dolgaidnak is helye lesz ott!És bátorkodtam néhány dolgot beszerezni neked!Láttam hogy örülsz majd nekik!
-Tényleg?-Emmet lentől felnevetett.
-Tényleg!-erősítette meg.
-De minek az ágy?-ez a kérdés nagyon érdekelt ezért is tettem fel.A vámpírok sok dolgot nem tudnak megtenni.Többek közt:sírni,Aludni,emberi ételt fogyasztani.
-Úgy gondoltuk mégiscsak jobb ha van!-mondta nyugodt hangon Carlise.
-Akkor gondolom mindenkinek van!-milyen hülye kérdés is ez.Hiszen párokat alkotnak.
-Egyedül Edwardnak nincs!-mondta Esme lány hangon.
-Értem!

Jasper szemszöge

Már besötétedett ezért Edward és én úgy döntöttünk ideje visszavonulnunk.Magam sem tudtam hogy mondjam meg neki,hogy amit érez Bella iránt, talán viszonzásra talál.Most blokkolom előle a gondolataimat,de ezzel nem igen foglalkozik.Előttem 10 m-re fut.Ő a leggyorsabb a családban és ezt most be is bizonyitotta.
Amikor végre haza értünk az én Alicem a karjaimba vetette magát.Kicsi teste úgy tapadt az enyémnek mintha évek teltek volna el, legutóbbi találkozásunk óta.Szerelmes csókot váltottunk majd leültünk a napaliba, ahol Emmett megint meccset nézett.
-The American fog nyerni!-mondta kedvesen egy csibész mosollyal az arcán.
-Pofa be!-morogta.
-Csak okosan!-nem tűrhettem hogy így beszéljen kedvesemmel.Szerelmem belebújt az ölembe és megpuszilt.Érintésétől még most is megremegek.
-Bella és Edward olyan szép pár lennének együtt!-suttogta a fülembe.
Felnevettem.
-Most meg min nevetsz?-kérdezte mérgesen.
-Azért mert én is így gondolom!
-Csak tudod, Bella olyan más...Ő Volterra királynője lesz!-elkomorodtam.
-Edwardon ez biztos nem foghat ki!-bólintott.-Szerintem hagyjuk, had csináljanak amit akarnak!Nem szeretnék bele keveredni!
-Igazad van!-ezzel le is zártuk a témát.A meccs végeztével amit télnyeg a The American nyert meg ,felballagtunk a szobánkba.Sziesztánkat egy halk kopogás zavarta meg.
-Szabad!-szolt Alice.Bella nyitott be szomorú szemekkel.
-Mi történt?-kérdeztük egyszerre a rémület érezhető volt a hangunkban.

Na ügye hogy más volt?Azt már ti döntitek el hogy jó vagy rosz!Lehet hogy holnap Friss, de ez Waneeey-en mulik!Puszika és komikat...